Bibó István művei I. kötet - Bibó István

Bibó István művei I. kötet

By Bibó István

  • Release Date: 2013-12-10
  • Genre: Fiction & Literature
  • Size: 2.27 MB

Alternative Downloads

Server Link Speed
Mirror [#1] Bibó István művei I. kötet.pdf 45,877 KB/Sec
Mirror [#2] Bibó István művei I. kötet.pdf 30,776 KB/Sec
Mirror [#3] Bibó István művei I. kötet.pdf 49,843 KB/Sec

Description

A kötetben található művek:Kényszer, jog, szabadság A mai külföld szemlélete a magyarságról Etika és büntetőjog Erdei Ferenc munkássága a magyar parasztság válságának irodalmában A pénz Elit és szociális érzék Korunk diagnózisa Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom„...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergődtek ki igét tanulni. Akiket ott a műveltség mellett ezer lehetőség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni.
Bibó István Genfben járta meg ezt a felső iskolát. Nagy műveltségű család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem főkönyvtárosának nagy tehetségű fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát.
Hűséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységből meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélőrendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet.
Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betűértő: tanár, pap, színész, régész, történész, festő, költő, orvos, főleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája.
így alakult ki az ő sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati tartozékaként közölte első nagy tanulmányát már 1945 őszén. A magyar demokrácia válságáról; méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejűleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium főtisztviselője) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idéző vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és építő erejű vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat kereső, nagyrészt paraszt- és munkásgyökerű értelmiségnek, melytől méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népművelési vállalkozásoknak kultúránk fejlődésére oly végzetes föloszlatása.
Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna később, s itt maradt...
Illyés Gyula

keyboard_arrow_up